Bezerédj-kastély
Ménfő világi földbirtokosok tulajdona volt. Nevezetes családok:
Poky, Zápolya, Enyingi Török, Bedegi Nyáry, Esterházy és Bezerédj családok.
Esterházy Miklós nádor 1526-ban második feleségének - Bedegi Nyáry Krisztinának- testvéreitől vásárolta meg Ménfőt. Azonnal zálogba adta a pápai kapitányának, gróf Csáky Lászlónak, ő pedig továbbadta a győri jezsuitáknak. Feltételezzük, hogy ők szorgalmazták a kápolna építését 1670-es években. Időközben a Tata-gesztesi uradalomhoz csatolták a ménfői pusztát.
A kastély építése idején az uradalom tulajdonosa gróf Esterházy Ferenc. Birtokain 1770- és 1774. között nagy építkezések voltak, így Ménfőn is. Feltehetőleg a ménfői puszta igazgatására kialakított uradalmi épületekkel együtt épült a kastély is copfstílusban.
Mai formáját XIX. század elején nyerte a klasszicista feljáró megépítésével. I. Bezerédj Ignác az Esterházy család jószágkormányzója (Hétszemélyes tábla egyik bírája, Kir. Kúria nagybíráinak egyike, kir. tanácsos, Szent István-rend lovagja) 1812-ben három nemzedékre ingyen használatra kapta a ménfői pusztát, amit utóda Bezerédj István 1888-ban megvásárolt. A kastély a nevét az utolsó birtokosától nyerte. Építészetileg helyesebb kúriának nevezni, a kastély elnevezést a ménfői nép adományozta az épületnek. A kastélyt minden háború alatt kifosztották (1809, 1848, 1945.) Sorsa 1945. után is viszontagságos volt. Legtovább a vagongyár használta munkásszállásnak.
1955-ben, amikor az utolsó tulajdonos Bezerédj unoka, Denk Gusztávné kitelepült Ausztriába, lemondott az állam javára a kastélyról. Az épület felújítása után 1988-tól a közművelődést szolgálja. Itt kapott helyet a könyvtár és 1991-ben a Galgóczi Erzsébet Emlékszoba.
Bezerédj-kápolna
Az elődjét, aminek az alapjaira épült még templomnak nevezték. Az első híradás 1311-ből való, amikor Baráti Márton mester és fiai szőlőültetésre adtak engedélyt, kikötésük volt, hogy termőre fordulásuk után a tizedet a ménfői Szent Szűz tiszteletére épült egyháznak adják. Az 1748-as egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a templom 70 éve épült. Így az építési ideje 1678. Ezt az időpontot támasztják alá legutolsó újjáépítéskor előkerült téglák évszámai is. 1790-es években megnagyobbították. 1809-ben Napóleon katonái lovaikat kötötték be. A XIX. század második felében a Bezerédj család átveszi a kegyúri jogokat. A templom alá kriptát építtetett és ez lett a család temetkezési helye.
A falakon elhelyezett táblákon olvashatók az itt nyugvó családtagok nevei - köztük Bezerédj Ignácé a család címerével. A ménfői templom (1948) megépítése után osztozott a kastély sorsában, szinte romos állapotba került. 1990-ben a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére helyi összefogással ismét újjáépítették. Jelenleg közművelődési célokat szolgál: hangversenyeket, kiállításokat, polgári házasságkötéseket tartanak benne.
Galgóczi Erzsébet Emlékszoba
Az emlékszoba a Bezerédj-kastély oldalszárnyában kapott helyet. A száz négyzetméteres, tágas, boltíves teremben látható az írónő budapesti lakásából származó dolgozószobája és az úgynevezett parasztszobája. Középen a tárlókban a rövid, de termékeny évek eredményei: különféle dokumentumok, kéziratok, a megbecsülés tárgyi bizonyítékai, kitüntetések, az író kedves tárgyai és a megjelent kötetek reprezentálják az életpályát, kiemelve az irodalmi munka főbb állomásait. A látogató megismerheti azt a környezetet, amelyben az írónő élt és alkotott.
Sulyok Vince Emlékhely
SULYOK VINCE
Költő, műfordító, művelődéstörténész (Ménfő, 1932. július 7. – Oslo, 2009. augusztus 9.)
Keresztek, emlékművek:
